Talán a rómaiak, akik a mediterránumból jöttek, nem véletlenül érezték magukat otthon ezen a vidéken, s bizonyára így vannak ezzel ma is Itáliából érkező vendégeink. Valóban: van-e olaszosabb városunk Pécsnél?
Aki forró nyári napokon végigtekint a Széchenyi téren, a dzsámi fehéren izzó kövein, vagy délutáni-koraesti hangulatban átsétál a déliesre formált Jókai téren, avagy estefelé megfordul a korzón, a Király utca szabadtéri éttermei, kávézói között és megpihen a Színház téri szökőkutak kőpárkányain, máris Itáliában érezheti magát. Harkány felől, autóval érkezvén megpillantva a várost, mintha Toscana, vagy Lazio dombjai között utaznánk.
Pánics György
LÁTVÁNYOSSÁGOK, LÁTNIVALÓK
Székesegyház
align=left A pécsi székesegyház eredete a római birodalom korába nyúlik vissza. A mai altemplom alapfalait a IV. század végén rakták le, majd a VIII-IX. században nyugat felé megnagyobbították. Az eredeti templom Szent István király idejében azáltal alakult altemplommá, hogy föléje építették a mai szentélyt. Valószínűleg ebből a korból származik a két nyugati torony is. A középkorban még két toronnyal látták el a templomot. A gótika idejére esik a kápolnák kialakítása.
Barbakán
A barbakán - keskeny nyakon ülő, kerek kaputorony, amely oldalsó bejárata azt a célt szolgálta, hogy a kapun betörni igyekvő ellenséget a védők oldalról támadhassák - építése talán Kinizsi Pál délvidéki kapitánysága idejéhez köthető. A török veszedelem árnyékában ugyanis az egész délvidéken erősítették, modernizálták a várak, városok védműveit.
A barbakánt falszoros - a valamikori várárok része - veszi körül, a bejárathoz pedig egy csapóhídon keresztül juthatunk. Mai állapota mindenesetre a török kori átépítésnek köszönhető. A városi védművek fölöslegessé válásával, a XVIII-XIX. század során - csakúgy, mint a városfal többi szakaszán - házak épültek a barbakánnak, amelyeket csak az 1960-as években bontottak le.
Ókeresztény sírkamrák
align=right A föld alatti sírkamrák és emlékkápolnák a késő római kori Európában élt keresztény közösségek kitartásáról és hitéről tanúskodnak, valamint bemutatják egy máig ható és napjainkig élő kultúra és civilizáció gyökereit.
Sopianét a Kr. u. II. század elején alapították a rómaiak. A IV. századra már virágzó tartományi székhellyé és a kereszténység egyik jelentős központjává vált - és maradt is keresztény kegyhely, hiszen Pécs 1009 óta püsköki székhely. Az ókori város ókeresztény közösségétől számos sírépítmény, sírkamra, épített sír, kápolna és mauzóleum maradt ránk.
Többnyire a földfelszín alatt épített sírkamrák fölé emelték a kápolnákat, így a kétszintes építmények kettős feladatot láttak el: egyszerre szolgáltak temetkezési helyként és szertartások céljára.
Annak ellenére azonban, hogy a föld alatt épültek, sosem voltak katakombák - lévén nagyrészt a IV. században emelték őket, amikor a kereszténységet a Római Birodalomban már nem üldözték. Az ókeresztény temetői emlékegyüttes nagysága és gazdagsága a legjelentősebb az Olaszországon kívüli nekropoliszok emlékanyagában.
Dzsámi
align=left Gázi Kászim pasa dzsámija Pécs városának egyik jelképe, amely a város központjában, a Széchenyi téren helyezkedik el. A dzsámit Gázi Kászim 1543-46 között építettette, mérete hosszában és szélességében száz lépés. Ma katolikus templomként működik.
Jakováli Hasszán pasa dzsámija
Pécs egyetlen épségben fennmaradt török temploma, hiszen itt még a minaret is a dzsámi mellett magasodik. A dzsámi körül kis városrész fejlődött ki, amely a magyarországi iszlámnak komoly centrumát alkotta. Medreszéjében (főiskolájában) messze földről érkezett diákok tanultak, kolostorában távoli vidékek zarándokai fordultak meg. A török uralom megszűnése után a dzsámi külseje elkerülte az átalakítást, mert csupán a belsejét építették át keresztény templommá.
Zsolnay-kút
A kút története 1908-ig nyúlik vissza, ekkor ajánlotta fel Zsolnay Miklós, hogy édesapja, Zsolnay Vilmos emlékére díszkutat ajándékoz a városnak. A kút elkészítésével 1909-ben Pilch Andort bízták meg, az alkotás 1912-re készült el. Ezt követően, különböző városrendezési okok, illetve az első világháború miatt a kútat 18 éven keresztül nem állították fel, egy raktárépületben tárolták egészen 1930-ig. Végül 1930 májusában került jelenlegi helyére, a Széchenyi tér déli részén, az Irgalmasok temploma előtti kis téren. A teret 2003 óta Zsolnay térnek hívják.
Zsinagóga
align=right A romantikus stílusú zsinagóga 1865-ben, Gerstner és Frey módosított terve alapján épült. A főhomlokzat három részre tagozódik, a földszinten három lépcső vezet a bejáratig. A középrész félköríves záródása a tetőgerinc fölé nyúlik, nagy felületének közepére órát helyeztek, körülötte félkörívben héber szöveggel: "Mert házam, az imádság házának neveztessék minden nép számára." A jelzett betűkből kiolvasható az építés évszáma: 628=1868. Az oldalrizalitok sarkain 3-3 hagymakupola formájú dísz, a homlokzati ív tetején kettős, az oldalhomlokzaton 5-5 nagyméretű ablak látható. A pécsi a Dunántúl legnagyobb zsinagógája.
Idrisz baba síremléke
A Rókusdombon, a gyermekkórház kertjében, festői környezetben áll Idrisz baba síremléke. Az egymásnak ellentmondó korabeli források szerint Idrisz baba orvos volt, vagy pedig jövendőmondó. A XVI. század második felében élt, Pécsen. Valószínűleg a török hódítókkal vagy az első betelepülőkkel jött hazánkba. A város lakói halála után szentként tisztelték az életében híres orvost és rendszeresen elzarándokoltak sírjához.
Szerelmesek lakatjai
A szerelmesek lakatjai Pécs egyedi látványossága. A lakatok egy olyan vaskerítésről lógnak fürtökben egy belvárosi utcában, amelynek voltaképp soha nem volt kerítés funkciója. A kerítés a Széchenyi téri Dzsámit és a Székesegyházat összekötő utcácskában található, a ciszterci Nagy Lajos Gimnázium hátsó homlokzatához közel, a túloldalon.
Vasváry-villa
align=left A XIX. század második felében gyakorlattá vált, hogy a Mecsek-oldali présházak helyébe a tehetős polgárok kőházat, alpesi stílusú emeletes nyaralót építettek. A Vasváry-villa építtetője nem követte a korábbi helyi gyakorlatot, szakított a hagyományokkal és a mediterrán Pécshez talán jobban simuló épületet hozott létre, kizárólagosan helyi mesterek közreműködésével.
Az 1884-ben tervezett egyemeletes, háromszintes épület stílusa historizáló eklektikus, az észak-itáliai reneszánsz hagyományokat hazai barokk és klasszicista elemek egészítik ki. A villa belseje az átalakítások ellenére sokat megőrzött eredeti díszítéséből. A ház külső és belső falaira a korabeli Inventárium (felhasznált díszítőkerámiák jegyzéke) alapján 1296 különböző színes kerámia díszítőelem került, ebből 1240 az épület belsejében.
Misinatető
A Misinatetőn áll a 176 méter magas TV-torony. Körkilátójából messze elláthatunk szép időben. Déli irányban a várost, illetve a Baranyai-dombságot, messzebb a Villányi-hegységet csodálhatjuk meg. Keleti irányban a Zengő, nyugatra a Tubes, északra a Mecsek magasodik.
Ferences templom
A Ferences-rend már a XIII. században tevékenykedett Pécsett. Kolostorukat és templomukat a törökök átépítették. Memi pasa főiskolájáról, dzsámijáról és fürdőjéről Evlia Cselebi török világutazó hagyott az utókorra leírást. A török uralom alóli felszabadulás után visszakerült a ferencesek tulajdonába a dzsámi és a volt kolostor épülete. A Ferences-templom a Kórház téren látható.
Fürdőépületek
A törökkori városképhez elmaradhatatlanul hozzátartoztak a többkupolás fürdőépületek, melyek a tisztálkodáson kívül a társadalmi élet egyik színterét jelentették. A török világutazó, Evlia Cselebi a XVII. század második felében három fürdőt említ Pécsen: Memi pasa, Ferhád pasa és Kászim pasa fürdőjét, melyek részben vagy teljesen elpusztultak.
Ferhád pasa fürdője igen hamar megsemmisült és csak alapfalai kerültek elő. Memi pasa fürdőjét az 1880-as években lebontották, de 1963-ban feltárták és restaurálták a benne működő csorgóval együtt. A fürdőket a Ferencesek utcája 33. szám alatt találhatjuk meg.
Pintér-kert
Szatmári György 1505-1521 között volt Pécs püspöke. A püspöki palota bővíttetése mellett reneszánsz palotát építtetett a Tettyén, amelynek csak romjai láthatók napjainkban. A palota egyemeletes, U alakú épület volt, dél felé nyitott udvarral.
Dél-keleti oldalán torony kapcsolódott a falhoz, maradványai napjainkban is láthatóak. A török hódoltság idején dervisek éltek a palotában, az elnevezés is innen származik, a török derviskolostor neve tekke. A bektasi dervisek Tirana határában álló központi kolostorát az albánok ma is Tettyének nevezik.
A palota épségben kerülhetett a törökök kezébe, akik csekély változtatással használták fel saját céljaikra. A jelenleg még álló falakon török átépítés nyomokban sem lelhető fel. A XVIII. század végén lakatlanná vált. A viszonylag ép falfelületeket 1904-ben konzerválták. A romok előtt álló szökőkutat a Zsolnay Gyárban készítették.
Állatkert és akvárium-terrárium
A hegyoldalon lévő 3,5 hektár alapterületű állatkert mellett a város szívében, egy pincében működik az Akvárium-Terrárium. Az állatkert gyűjteményét a kisebb testű, aktív közönségkapcsolatra alkalmas, illetve fajmegőrzési okokból fontos fajok felé szeretnék alakítani. Főbb látványosságai: Oroszlánház, vízilókifutó, szurikáta vár, Falabella minilovak, törpemajmok.
Az Akvárium-Terrárium esetében cél az is, hogy a hobby állattartók számára pozitív példát teremtsenek, illetve a környék természetvédelmi értékeit népszrűsítsék. A város tervei között felvetődött az állatkert felszámolása és helyette egy nagy területű szafaripark létesítése.
FÜRDŐKULTÚRA
Hullámfürdő
Az 1935-ben alapított Pécsi Hullámfürdő a baranyai megyeszékhely szívében, a városon átvezető 6-os főút mentén helyezkedik el. A fürdő nevét a strandunkon felszerelt hullámoztató révén kapta, amely 130 cm-es hullámokkal idézi fel a tenger hangulatát minden órában. A Pécsi Hullámfürdőhöz tartozik Dél-Dunántúl legkorszerűbb versenyuszodája, az Abay Nemes Oszkár sportuszoda. Az 1936-os olimpián bronzérmes pécsi úszóról elnevezett létesítmény 50 m-es, kristálytiszta vízzel szolgálja a pihenést és nyugodt felkészülési lehetőséget biztosít a versenysportot űzőknek
JELLEMZŐ PROGRAMOK
Kindfest - április
Pünkösdölő - június
Pécsi Művészeti és Gasztronómiai Hetek - június
Pécsi Folknapok - június
Rockmaraton - július
Örökség Fesztivál - Pécsi Napok - szeptember
Szárnyas Malac Nap - december
KULTÚRA
Csontváry-múzeum
Csontváry Múzeum Csontváry Kosztka Tivadar munkásságának ad otthont. 1973-ban nyílt meg a magyar festészet talán legkülönösebb egyéniségének, Csontváry Kosztka Tivadarnak (1853-1919) a kiállítása Pécsen, amely a hazai múzeumtörténetben is kiemelkedő eseménynek számított.
Zsolnay-múzeum
A földszinti kiállító helyiségekben nyomon követhető a Zsolnay építészeti kerámia fejlődése a historizáló díszítményektől a nagyszabású egyedi munkákig, amelyek meghatározták az elmúlt századforduló magyar építészetének jellegzetes irányzatát, a magyaros szecessziót. Zsolnay Vilmos találmánya, a pirogránit tette lehetővé az épületek homlokzatának színpompás kialakítását. Pirogránit díszíti többek közt a Mátyás templom, a Parlament és az Iparművészeti Múzeum épületét.
Zsolnay-mauzóleum
Nem sokan tudják, hogy a ma is működő Zsolnay Porcelángyár mögötti dombon, a "Ledinán" van a Zsolnay-család temetkezési helye, a Zsolnay-mauzóleum, amely 101 éve épült.
Vasarely Múzeum
Victor Vasarely (azaz Vásárhelyi Győző) 1906-ban született Pécsett. 1976-ban nyílt meg egykori szülőházban az 1930 óta Párizsban élő művész pécsi múzeuma. A kiállításon, nyomon követhető az op-art kialakulásának folyamata a világszerte ismert Zebra 1938 változataitól az organikus, vagy a konstruktív látványélmény fokozatos absztrakcióján át a geometrikus, fekete-fehér konstruktív művekig.
Martyn Ferenc Múzeum
A 19. század közepén épült klasszicista épületben a 20. századi magyar művészet egyik legjelentősebb alkotójának műveit nézheti meg a látogató. Martyn Ferenc (1899-1986) szobrász, festő és grafikus volt, 1945-től Pécs művészetének meghatározó egyénisége. A nonfiguratív irányzat egyik első megyar képviselője volt.
Amerigo Tot múzeum
Az Amerigo Tot Múzeum kiállítása 1984-ben nyílt meg Amerigo Tot (magyarul Tóth Imre, 1909–1984) szobrászművész Pécsnek ajándékozott alkotásaiból. A fiatalként Itáliába költözött művész itt elhelyezett művei a teljes életét átfogják: a friss olaszországi élmények hatására a reneszánsz igézetében született Keresztelés (1938) című domborműtől, a tevékenységet szimbolizáló ősanya-típusokon (Kavicsasszonyok; az 1940-es évek) át a Történelmi ellipszisig (1980), amely a római Szent Péter Bazilikában díszíti a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére felszentelt kápolnát.
Reneszánsz kőtár
A magyarországi reneszánsz egyik legfontosabb központja Pécs volt. A 16. század elején számos épületet építettek vagy alakítottak át ebben a stílusban.
A kőtárban látható többek között az egykori püspökvár kaputornyát díszítő püspöki címer (a reneszánsz stílus legkorábbi helyi megjelenése faragványon) valamint a Szatmári püspök által építtetett tettyei palota több vörösmárvány ajtókerete. Külön egységet alkot a márévári feltárásból származó gazdag épületplasztikai anyag, köztük egy kandalló rekonstrukciója.
Pécsi Nemzeti Színház
1890 májusában a bizottság országos tervpályázatot hirdetett. A pályázatot a világhírű Lang Adolf és Steinhardt Antal tervezőpáros nyerte meg, akik a híres Felmer-Helmer építészpárossal neki is kezdtek az építkezésnek. Az épületen helyet kapott a kor kiemelkedő „színházi emberének” tartott Csiky Gergely, Szigligeti Ede, Kisfaludy Károly és Erkel Ferenc szobra, s a kupolán látható Géniusz szobrot Kiss György szobrászművész a Zsolnay Porcelángyár alkotógárdájával keltette életre. A színház megnyitójára 1895. október 5-én került sor, fényes keretek között.
A VÁROS TÖRTÉNELME
align=right Pécs kedvező adottságai miatt a korai vaskor óta lakott terület, várossá kétezer évvel ezelőtt a római birodalom idején vált. Az akkori Sopianae, mivel fontos kereskedelmi utak találkozóhelyén épült, gyors fejlődésnek indult, s a IV. században Pannónia Valéria tartomány székhelye lett. Ebből a korból származnak a mai Szent István tér környékén található ókeresztény temető együttes sírkamrái, amelyek 2000 óta az UNESCO Világörökség részét képezik. A magyarok 899-ben foglalták el ezt a területet.
A város a középkorban is jelentős szerepet töltött be, 1009-ben Szent István királyunk püspökséget alapított itt. A település neve ekkor Quinque Ecclesiae, azaz Öt templom városa, innen származik a német Fünfkirchen elnevezés is. A Pécs név egy 1093-as oklevélben fordul elő először. 1225-ben Bertalan pécsi püspök a mai Jakab-hegyen az itt élő remeték számára kolostort alapított, melynek romjai még ma is láthatók.
Pécs a középkor kulturális életében is nagy szerepet játszott: Nagy Lajos király 1367-ben itt alapította meg Magyarország első, Európa ötödik egyetemét, Hampó György püspök 1440-ben megnyitotta hazánk első nyilvános könyvtárát, Janus Pannonius, a híres humanista tudós és költő pedig 1459-72 között töltötte be a pécsi püspöki széket. Ennek a pezsgő szellemi életnek 1543-ban a törökök vetettek véget.
align=left A 143 évig tartó török uralom alatt számos dzsámit és fürdőt építettek, s ebben az időben indult meg a malom- ill. bőripar is. A XVIII-XIX. században a város iparosodását elsősorban a környékbeli jó minőségű feketeszén feltárása lendítette föl. A kulturális élet a XVIII. század második felében, Klimó György püspöksége alatt virágzott fel újra, aki nyomdát alapított, a nyilvánosság számára is megnyitotta könyvtárát, majd megalapította az ország első felsőbb leányiskoláját.
Pécs 1780-ban kapott szabad királyi városi jogot. 1846-ban Liszt Ferenc két hangversenyt is tartott a városban. A XIX. század közepére esnek a nagy gyáralapítások: 1852-ben nyílt meg a Zsolnay Porcelángyár, melyet többek között a Littke Pezsgőgyár, az Angster Orgonagyár és a Hamerli Kesztyűgyár követett. Pécs ma pezsgő, a turisták számára sokféle látnivalót, programot kínáló város.